Sziasztok!

Napok óta tervezem hogy írok...de egyszerűen képtelen voltam rá. Többször is elkezdtem, de mikor láttam leírva a szöveget. Úgy gondoltam borzalmas.

Anyu két hét után (vagy ki tudja lehet hogy több már nem emlékszem az utolsó alkalomra) végre kinyögött egy köszönömöt. Biztos szörnyű élmény lehetett neki mert nem szokta túl sokat használni ezt a szót.

Az öcsémet meg tudnám fojtani egy kanál vízben. Pénteken délután ugyebár megérkezett ő méltósága. Ledobta a cuccait és már ült is a gép elé. Este azért nagy kegyesen levitte a kutyákat sétálni. Másnap reggel ismét kénytelen volt rá mert apáék elmentek a boltba és előbb felébredt mint én. Na de este...hallom ahogy anya bekiabál hogy vigyem le őket. Félreértés ne essék imádom szívem két szőrös kis csücskét. Az életemet adnám értük. Csak azzal a nézettel nem értek egyet hogy én minden este szó nélkül leviszem őket sétálni. Addig is velük vagyok meg ilyenek. De az hogy az öcsémnek max 2xer kell levinni őket és ezt is szereti elodázni az böki a csőrömet. Hogy neki soha semmit sem kell csinálnia itthon. Én pedig hiába teszek meg bármit akkor is csak havonta 1x köszönik meg.

Az egész múlthétben csak az volt a legjobb hogy 5 fast napot tudtam csinálni.És csütörtökön hiába én főztem kibírtam hogy nem kóstoltam meg a rakottkrumplit (ami nem mellesleg a kedvenc kajám). Semmi más nem vigasztal most. Jövő héttől elkezdek hozzá mozogni is. Akkor is ha most beteg vagyok. Muszáj és kész.

Zs. is akkora nyomást rak rám. Nem értem miért kell mindent elszúrnia. Megint találkoztunk, beszélgettünk....ami jó volt. Aztán lemondtam egy programot mert arra a napra már korábban leszerveztem egy barátommal. Erre megint neki állt öngyilkossági hajlamokról írogatni....hogy milyen szemét vagyok és hasonlókat. Nem bírom. Nem tudom mit tegyek. Bármit is csinálok csak ártok vele....ha találkozunk akkor azzal...ha nem akkor azzal. Nem tudom mi lenne a legjobb de ezt nem tudom sokáig elviselni.

És a cím...331 nap...ennyi ideje vagyok egyedül, pár nélkül. Hiába F. sem akar engem....meg tudom érteni. Ki akarna egy bálnával járni amikor Ő olyan jól néz ki. 331 nap. De igazából úgy gondolom hogy ez még jó sokáig így fog maradni és ez a szám csak tovább fog nőni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.