Sziasztok!

Nem jelentkeztem egy ideje...de nyugi élek. Minden úgy kavarodik bennem...még mindig kicsit oda vagyok de talán kezdek belőle kijönni . Mia ma segített benne bár hozzá teszem van pár dolog amit nem ajánlok annak akinek Ő a barátnője ....kókuszos ételek, csípős ételek, buborékos italok, popcorn.Sajnos én ma a popcornba húztam bele és rémes volt :( Nem esett jól...de utána...jobb lett. Érdekes élmény olvasni Zs. blogját. Kifejezetten fájnak a szavai...hogy mindennek én vagyok az oka. Annak hogy pszihológushoz kell járnia és olyan lelki állapotban van amilyen és hogy miattam nem nyit senki felé....nagyon megbánt amikor ezeket olvasom. Úgy gondolom hogy minden ember maga felelős azért hogy egy adott szituációval hogy birkózik meg illetve jelen esetben nem birkózik meg mert mindent próbál rám kenni :(...Kellet írnia egy listát amiben volt egy pont hogy "Miként oldom meg a problémákat?" -amire azt írta hogy mérlegel és ha egyedül nem bírja segítséget kér....mivel valószínűleg olvasol elmondanám...hogy te meg miről beszélsz???????? Nem oldod meg a problémáidat!!!! Elmenekülsz előlük!!!! Előlem is az anyáddal való konfliktus elől is minden probléma elől!!! Ezt nevezed mérlegelésnek? Ennél nagyobb kamut még életemben nem hallottam! Vicces hogy azt mondod hogy nem tudsz nyitni más csajok felé mert mindenkiben engem keresel mégis minden héten ha nem minden nap más csajjal henteregsz...engem nem érdekel ha ez neked jó...ám legyen...csak fáj hogy miközben ezeket csinálod még mindig rajtam akarod elverni a port! Előbb néz magadba!!És ezek után még én vagyok a szemét!

Érdekes a barátságom magammal...nagyon nehezen megy. Nehezen megy hogy ne engedjek be olyan embereket az életembe akik a múltam részei. Hiányoznak...főleg az utóbbi időben....két ember A. és E. . Nem tudom hogy tudnék tovább lépni...rá fogok jönni de még nem találtam meg azt az utat ami segíteni fog nekem ebben.

Most minden kicsit nehéz...a munka is...monoton...néha úgy érzem magam mint egy robot...be sem kell kapcsolnom az agyam és csinálom. Még csak 2 hete, de olyan érzés mintha 2 hónapja csinálnám...fáj a lábam és a bal kézfejemen minden ujjam, a csuklóm és az alkarom (mert ezen a kezemen viszem a tálcát). Tény nem számítottam rá hogy ilyen nehéz lesz és ma elgondolkodtam rajta hogy mi lenne ha feladnám...aztán jött az az érzés hogy nem! Én ezt meg tudom csinálni ha törik ha szakad, de meg szeretném csinálni...éltet a tudat hogy a első 3 hét a legnehezebb mint az új dolgokban az első 3 nap...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.